A várakozásokhoz képest nem sok váratlan esemény történt az elmúlt évek legvisszafogottabb NATO-csúcsán. A legfontosabb elem a védelmi kiadások emelése, de a szöveg cáfolja Trump tegnapi kijelentését. Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
A felek a védelmi kiadások növelésére szólították fel a NATO-tagállamokat.
A katonai beszerzések is megsínylik a gazdasági nehézségeket Magyarországon: 2022 óta tizedakkora arányban adott le megrendelést a kormány, mint az előző ciklusban a nemzetközi fegyverkereskedelmi mutatók alapján. Lenne még mit venni, de a pénz a korábbi szerződések teljesítésére megy. Arra azért jut energia, hogy a védelmi iparban kulcsszerepbe emelt N7 Holdingnál privatizációs előkészületekbe kezdjenek.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
Jelenleg a GDP 3,45 százalékát költik védelemre.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint át kell térni a háborús gondolkodásmódra.
Az Ukrajna orosz megtámadása nyomán a kontinensre tavaly visszatért háború miatt olyan fegyverkezési verseny bontakozott ki, amiből Magyarország alaposan kiveszi a részét.
Rekordarányban költi a pénzt fegyverekre a kormány. Az épülő magyar hadiipart egyelőre csak a saját hadsereg fejlesztésére szánják, az exportot ugyanis blokkolja a kapacitáshiány és a kormány „békepártiként” kommunikált álláspontja.
Brüsszelben találkoztak a NATO védelmi miniszterei. A kétnapos csúcs első napjának fókusza Ukrajna támogatása és az ehhez szükséges források biztosítása volt. A miniszterek egyetértenek abban, hogy kiemelt a folyamatosan változó ukrán igények kiszolgálása, és a kiképzési programok is fontosak lehetnek Ukrajna ellentámadásának sikerében.
Átnéztük a 2024-es költségvetés részletesebb számait, így kiderült, hogy a kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelte a kormány, az általános- és középiskolákra és a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket.
Ami Európa távoli sarkaiban történik, az hatni fog egész Európára – figyelmeztet a BBC elemzése.
A NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendeztek Londonban csúcstalálkozót. Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről.
Már Amerikai kilépése a NATO-ból is felmerült. A csúcs válságtanácskozásba fordult. Az amerikai elnök éles bírálata nyomán a tagállamok úgy tűnik, készek védelmi kiadásokra költeni GDP-jük több mint 2 százalékát.
Jelentősen és folyamatosan növekedik a tagállamok védelmi hozzájárulása, a hidegháború óta most a legmagasabb az európai és globális védelemre fordított kiadások összege – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a katonai szövetség kétnapos csúcstalálkozójának első munkaülését követően.
Az amerikai elnöknek nem tetszik, hogy Németország évente dollármilliárdokat fizet olajért és gázért Németországnak, miközben az Egyesült Államok szerinte rengeteget költ Európa védelmére.
Elképzelhető, hogy Orbán Viktorra is gondolt, hiszen az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után öt éven át csökkent a GDP-arányos védelmi költség.
Az M1 műsorában egy biztonságpolitikai szakértő levezette, hogy a magyar hadiipar is bekapcsolódhat az unió védelmi dimenziójának erősítésébe.
A német kormányszóvivő tagadja, hogy a német kancellár washingtoni látogatásán az elnök benyújtotta Merkelnek a számlát a védelmi ráfordításaiból hiányzó összegről.
